Mélységeink szelídítésének művészete

Maradva az előző cikkben megjelent hasonlatnál, - mely szerint színes gömbök vagyunk mindannyian egyedi mintázattal-, képzeld el, hogy van egy részed, mely felfedezőútra indul fáklyával a kezében.

Feszítő kérdések motoszkálnak benned, szeretnéd megérteni magadat. Órákat töltesz pszichológiai irodalom olvasásával, fejted az asztrológiai képletedet, numerológushoz fordulsz. Elemzed az élethelyzeteidet, szeretnéd megérteni, hogy miért vannak ismétlődések. Szeretnél megszabadulni bizonyos tulajdonságaidtól, legyen az féltékenység, kishitűség, bármi.

Legtöbbünk így indul az önismeret útján. Elkezdjük kutatni az okokat, hogy mi miért alakult bennünk, mitől váltunk olyanná, amilyenné. Gyakran családtagjaink "esnek áldozatul" belső munkánk kezdeti lépéseinek. Ezen a ponton óva intek mindenkit attól, hogy másokat hibáztasson, hiszen sosem szabad elfelejteni, 

hogy a felelősséget saját életünkért mindig vállalnunk kell. Valójában a felelősségvállalás egy segítő eszköz a kezedben, hiszen ezzel azt mondod a világnak és önmagadnak, hogy készen állok arra, hogy kezembe vegyem a "sorsom". 

Ezzel a lépéssel befejezed a hárítást, mely hátráltatna az Úton. A téged segítő erők is sokkal könnyebben tudnak hozzád kapcsolódni, ha lelked mélyén meghozod ezt a tudatos döntést.

Van az a pont ugyanakkor, mikor bizonyos másoktól ért traumáknál a feldolgozás szakaszában feltétlenül szükséges, hogy kiéljük dühünket. Ehhez nem kell rárontanunk a másikra.... Éppen az érzelmek átélése a lényeg ebben a folyamatban minden esetben. Mikor például arra keresed a választ, hogy honnan is ered a kishitűséged, számtalan okot találhatsz: nem biztattak eléggé gyermekkorodban, sok csalódás ért, stb. A lista gyakorlatilag végtelen lehet. Igazából nem az okok számítanak! Hanem az, hogy milyen érzelmek vannak a mélyben.

Nos, állsz tehát a fáklyáddal, hiszen van egy részed, ami képes rálátni az összes érzelmedre és van olyan bölcs, hogy nem fog olyan területekre vezetni, aminek meglátásához még nem állsz készen. Mikor közel érsz önelemzésed során egy fájdalmas ponthoz, fontos, hogy próbáld bizalommal beengedni azt az érzést és bízz magadban annyira, hogy tudd, nem érhet baj a megengedéssel.

Nálam ez a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy órák százait töltöttem mély meditációban, melynek során egy-egy adott kérdésre kerestem a választ. Ilyenkor egyszerűen feltettem egy kérdést és vártam. Az esetek legnagyobb részében meg is jelent az érzelem, melyhez gyakran képek is kapcsolódtak. Hagytam, hogy átjárjon az érzés, még akkor is, ha mérhetetlenül kényelmetlen volt.

És itt jön a belső önmunka leglényegesebb pontja, melyet a saját bőrömön kellett megtapasztalnom. Ha nem járul az önelemzéshez mélységes mély elfogadás, az gyakorlatilag egy hatalmas öngól. 

Ha a száraz elemzés marad és valahol mélyen elítéled magad azokért, amiket magadban tapasztalsz, elég mélyre lehet lökni magad az úton.

Így tehát fontos, hogy mindig azzal a szándékkal dolgozz magadon, hogy "legyen bármi, amit találok, mélységesen elfogadom". Igazából éppen ez a kulcs ahhoz, hogy át tudd magadat alakítani. Az elfogadás egy igen magasrendű érzés, gyakorlatilag magába olvasztja a kellemetlen, "negatív", mondjuk inkább tanító érzelmeket.

Ha visszatérünk a színes gömb hasonlathoz, úgy kell elképzelni, hogy állsz a saját színes gömböd közepén, bevilágítod a fáklyával a saját érzelmi tartalmaidat (színeidet). Az elfogadás érzelmével a megvilágított szín szépen beleolvad a fáklya fényébe, vagy kivilágosodik = feldolgozásra kerül, integrálódik. És ezzel válik bölcs, lepárolt tapasztalattá. Erre mondták korábban, hogy "megszelídített démonjaid leghűségesebb szolgálóiddá válnak".

Minden egyes tudatosított érzelemmel egyre közelebb kerülsz önmagadhoz és ezáltal Önvalódhoz. De ne felejtsd, az észrevétel nem elég! Akkor tud ellobbanni fényedben a nem kívánt érzelem, ha hozzáadagolod a szívből jövő elfogadást.

Lehet, hogy nem sikerül elsőre, ezek a folyamatok bizony nem könnyűek. Nagyon gyakori, hogy többszöri nekifutásra sikerül csak a "beolvasztás". Semmi gond, ez természetes, ahogyan egyre mélyebb rétegek tárulnak fel.

Ha úgy érzed, hogy szívesen vennél magad mellé kis időre egy "túravezetőt" önmagad bejárásához, nagy örömmel segítek Neked.